Fűtési rendszerek új építésű házakhoz: Melyiket választd a mai energetikai követelmények mellett?
Ha most vágsz bele egy új ház építésébe, tudnod kell, hogy 2024-től szigorodtak az energetikai előírások. Ma már minden új építésű lakóháznak meg kell felelnie a közel nulla energiaigényű épületek (közel nulla) követelményének, ami egyet jelent azzal, hogy a fűtési rendszerről szóló döntés még sosem volt ennyire fontos. A hagyományos megoldások helyett a megújuló energiáké a főszerep. De mit is jelent ez a gyakorlatban, és melyik rendszert érdemes választani?
1. A hőszivattyú – Az alapkövetelmény
A szigorú követelmények miatt a hőszivattyú vált az új építésű házak alapvető fűtési megoldásává. A közel nulla előírások teljesítéséhez ugyanis az épületnek nemcsak kiválóan szigeteltnek kell lennie, hanem a felhasznált energiájának legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedeznie. Erre a hőszivattyú a tökéletes választás.
- Levegő-víz hőszivattyú: Ez a leggyakoribb és leginkább költséghatékony megoldás. A kültéri egység a levegőből vonja ki a hőt, és továbbítja azt a fűtési rendszerbe. Mivel egyetlen eszközzel oldható meg a fűtés, a hűtés és a használati melegvíz-ellátás, a beruházás gyorsan megtérül az alacsony rezsiköltségek révén.
- Talajszondás hőszivattyú: Bár a telepítése drágább és bonyolultabb, a hatékonysága a legmagasabb. A föld mélyéből nyert állandó hőmérsékletű energia miatt a rendszer fűtőteljesítménye nem függ az időjárástól, így télen is rendkívül gazdaságosan üzemel.
- Előnyök: Teljesíti a közel nulla követelményeket, rendkívül alacsony üzemeltetési költség, környezetbarát, és napelem rendszerrel kombinálva akár nulla forintra is csökkenthető az energiaszámla.
2. Gázkazán – Kiegészítő megoldás
A korábbi időtlen klasszikus, a kondenzációs gázkazán önmagában ma már nem elegendő az új építésű házaknál a szigorú előírások teljesítéséhez. Csak kiegészítő fűtési rendszerként jöhet szóba, vagy valamilyen megújuló energiát hasznosító berendezéssel kombinálva.
- Példa: Egy új házba telepített kondenzációs gázkazán mellé szükséged lehet egy olyan napelemes rendszerre vagy napkollektorra, amely az éves fűtési energia legalább 25%-át biztosítja. Ezzel a megoldással is teljesíthető a követelmény, de a gáz ára továbbra is növelheti az üzemeltetési költségeket.
- Előnyök: Ismert technológia, a kezdeti beruházási költség alacsonyabb lehet, mint egy teljes hőszivattyús rendszeré.
- Hátrányok: Önállóan nem felel meg a mai előírásoknak, a gáz ára ingadozhat, és a környezeti lábnyoma is nagyobb.
3. Elektromos fűtés – Napelemmel az igazi
Az elektromos fűtési rendszerek, mint az infrapanelek vagy az elektromos kazán, szintén megújuló energiát igényelnek a mai követelményekhez.
- Kombináció napelemekkel: Ha egy nagy teljesítményű napelemes rendszert telepítesz, ami a ház teljes áramszükségletét fedezi, akkor az elektromos fűtés rendkívül gazdaságossá válhat. Ilyen felállásban a fűtés energiaigénye is megújuló forrásból származik, ami teljesíti a közel nulla feltételeket.
- Előnyök: Nagyon alacsony vagy nulla üzemeltetési költség, ha a napelem megtermeli az áramot. Nincs szükség kéményre vagy gázbekötésre.
- Hátrányok: A nagy teljesítményű napelemrendszer magas bekerülési költsége, és a fűtés csak akkor ingyenes, ha süt a nap, vagy az áramot tárolni tudod.
Összefoglalva: A hőszivattyú a legjobb választás
Az új jogszabályi környezetben a hőszivattyú rendszerek a leginkább kézenfekvő és jövőbiztos megoldások. Nemcsak a kötelező előírásoknak felelnek meg, de hosszú távon az üzemeltetésük a legolcsóbb, és egy rendszerrel megoldható az otthonod fűtése, hűtése és melegvíz-ellátása is. A gázkazán, vagy az elektromos fűtés is szóba jöhet, de csak akkor, ha valamilyen megújuló energiaforrással kombinálod.
A jó döntés a házad értékét és a komfortérzetedet is növeli.
